Mint az előzőekben említettük, a gabonák árát befolyásolják a minőségi paraméterei is. Az aratás során a különböző területekről, különböző termelőktől származó, esetleg más technológiával termesztett, sőt, akár különböző fajtájú tételek minősége jelentősen eltérhet. Az átvételkor minden beszállított tételnek meg kell határozni a nedvességtartalmát, hogy szükséges-e szárítani az adott teherautónyi rakományt, vagy sem, mert a raktározás során kritikus fontosságú, hogy a 13-14%-os határértéknél ne legyen magasabb a nedvességtartalma.
De ha már a nedvességet mindenképpen meg kell mérni, érdemes a többi minőségi paramétert is tudni ahhoz, hogy minőség szerint szét tudjuk válogatni a betárolandó tételeket, mivel az elkülönítés hiánya jelentős értékvesztést okozhat, és megnehezítheti a feldolgozóipar számára megfelelő minőségű alapanyag előállítását. Ha összekeverednek a különböző minőségi tételek, akkor jó eséllyel az egész beszállított mennyiség az alacsonyabb minőségi kategóriába fog tartozni, illetve fennáll a veszélye, hogy a betárolt mennyiség nagyon heterogén minőségű lesz.
Például, ha a legtöbb beszállítónk takarmány búzát vetett, és 9-10%-os fehérjetartalmú tételeket szállít be, de van pár, aki viszont prémium minőséget termelt, és 15%-os, vagy afeletti búzát hoz, akkor ha összekeverjük ezeket - aránytól függően - takarmány vagy euro minőségű lesz a teljes mennyiség, de az mindenesetre elég valószínű, hogy a prémium minőségű tételek felárát elveszítjük, amit akkor kaptunk volna, ha kiválogatjuk ezeket a tételeket.
Ebben az esetben tehát a NIR-műszer a nyersanyag értékének megőrzését szolgáló üzemi döntéstámogató eszközként szolgál.